Május 20.

Hogyan tudna egy erőtlen, törékeny, porból vett teremtmény, akit folytonosan az elme és az anyag irányít, aki vakon beleesik és belegabalyodik a csapdákba, akit vágy, harag, kapzsiság, ragaszkodás, önzés vesz körül, magától, sértetlenül megmenekülni, és sikeres zarándokká válni az Ösvényen?

Ebben a kísérteties és megtévesztő helyzetben, amelyből nincs kiút, Isten megkönyörül a teremtményein. Ő maga jön el gyarló emberi alakban, hogy vállalva a szenvedést, megáldhassa gyermekeit.

...Amikor beteljesedik az idő, amikor Istennek is kedves, Ő létrehozza a találkozást a jiva és a szent Satguru között, aki megteremti a kapcsolatot a Naammal... Egyedül Isten kegyelmének köszönhető, ha megkapjuk a beavatást.

(SS 71/12, 6. o.)

A Kali Yuga tetőpontjára hágott, ereje teljében áll, ezért teljes a Mester irgalma és kegyelme is.

(SS 70/11, 5. o.)

Javunkra ...fordíthatjuk ezt a kegyelmet, ha fogékonnyá válunk rá. Az alázat és a hit tisztítja az elmét, amely ezáltal Isten kegyelmének megfelelő eszközévé válik. Ez a két tényező segít más irányba fordítani az elme lótuszvirágát, amely most még az érzékekkel van összhangban.

Tiszta és szerető szívre van szükség csupán, amely az ő kegyelmében lüktet. A kegyelem magától vonzódik az ilyen lakhelyhez.

A jelentkezők közül azoknak jut a Mesterbe vetett isteni hit oroszlánrésze, akik lehajtott fővel, nehéz szívvel, egy elveszett lélek kínjától iszonyodva, aggodalomtól némán közelednek hozzá, hogy félelmeiktől megszabaduljanak.

("Sant" körlevél)